2009. november 10., kedd 3:28

A tizenhárom hónapos férfi

A kislurkó szerencsére jól van, és még keveset érzékel az apja rigolyáiból.
Rengeteg sztorit kihagytam, de mert elég egyértelmű vonalak mentén mozgok ebben a kérdésben, jó részüket pótolni tudom majd,hisz egy igazi M* íróhoz méltóan csak véges számú poénkodást tudok kiagyalni, úgyhogy egy idő után tuti a saját, korábbi szövegem fogom lenyúlni.

Meg aztán a fene tudja, ahogy az asszonyt elnézem, nem mindig értékeli az ilyeneket:

Nelis: Gyerek! Mit csinálsz???
Raon: Miért, mit csinált, drága?
Nelis: A kezemben jól elvan, de ahogy elfekszünk, állandóan a cicimet markolássza!
Raon: Fekszik a csaj, a keze a cicire tapadt, szerintem ez így teljesen rendben van...


... igazad van, inkább jöjjenek a képek.

 

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: Ralis - 2 komment

2009. november 10., kedd 3:27

#612

Nem, csakazért sem adom fel.
Félreértés ne essék, ez egyáltalán nem pozitív jelzés - hisz ahogy visszaolvastam az elmúlt évek terméseit, egyértelműen megállapíthattam, hogy annyi front nincs egy évben, ahányszor én elhatároztam, megfogadtam, megpróbáltam, azaz nagy szavakkal írogattam arról, hogy "na majd mostantól más lesz minden". Aztán persze sosem lett, de legalább remekül áltattam magam.

Így visszanézve ebből a kreatív önégetésből számomra összesen nagyjából két vonatkozás lehet lényeges - a vágy és a gyengeség. Nem is értem, egy ilyen eredményért minek kellett annyit írni.
Egyik sem hangzik jól, és ahogy visszatekintek az elmúlt éveimre, el kell ismernem, hogy a kettő együtt ritka gyilkos kombinációt képes kiadni, de ma már azt mondom, bár csak ennyi gondom lenne összesen. Remekül meglennék velük, de hát ki nem?
A jelenlegi nyavalyáim azonban ennél lényegesen rosszabbak - és mert a borúra derűs énemmel sem tartom túl valószínűnek, hogy ebből a gödörből rövidebb időn belül ki tudnék kapaszkodni, úgy döntöttem, amíg nincs érdemi változás, jó lesz ide ez a szürke-borongós dizájn is. Az ember ne akarjon varázsszárnyakkal repkedni a valóság felett, ha eközben dögbogárként vánszorog a földön.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - 2 komment

2009. augusztus 30., vasárnap 2:42

Kis lépés az emberiségnek...

Tudom, hogy ez nem verseny - csak a tények kedvéért.
Az Úr 2009. esztendejében, augusztus havának 29. napján, pontban 16:45 perckor eljött a nagy pillanat... A delikvens örömét és büszkeségét leírni nem lehet, de szerencsére akadt a közelben egy jó fotós.

 

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: Ralis - 4 komment

2009. augusztus 30., vasárnap 2:04

Tényleg új idők jönnek

Össze sem merem számolni, hányszor írtam már az "új sablonomról". Hány éve is kezdtem a Nagy Tervbe? Kettő, három?
Igazából még mindig nincs olyan állapotban, mint szeretném, de mert életem ritka különleges egy napja volt a tegnapi, úgy döntöttem, elveimmel ellentétesen is felteszem az erősen félkész köpönyeget (ami egy jófajta incogno, természetesen).

Ehhez (azaz azt ezt követő) bejegyzéshez ugyanis nem illett volna a régi szürkeség.

A felső menüsorok még nem működnek, illetve pár trükkös beállítást még össze kell szerkesztenem - egyelőre a desing az, ami úgy nagyjából ilyennek várható (kis átalakítással persze).
Ezzel együtt végre legyőztem lustaságom, és frissítettem a linklistámat - ilyenkor azt kellene írni, üdv az újaknak, de én inkább azt mondanám, köszönet nekik a türelemért, hogy még szóba állnak velem, bármilyen késéssel is linkeltem őket vissza.

írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - 2 komment

2009. augusztus 29., szombat 1:01

Honnan jöttek a rendőrviccek?

Nos, talán az ilyenek miatt:

- idézet egy leadott rendőri jelentésből - 

"Járőrözés közben felfigyeltem egy emberre a parkban, aki éppen egy padra vizelt. Felszólítottam a cselekmény abbahagyására és arra, hogy igazolja magát, mire ő nyomatékosan felszólított anyámmal való közösülésre. Miután ez megtörtént, a kapitányságra kísértem... "

2009. augusztus 24., hétfő 21:49

Bordabánat

Rég volt már sportsérülésem - valahol számítottam is arra, hogy az öreg nemsokára aktivizálódni fog. Az alkalommal nem volt semmi baj, és szavam sem lehet, hisz az öreg a jeleket megküldve eleget tett a mindenható jóság mennyei követelményeinek. Tíz éve kopottnak számító aszfalt, a környező jegenyékről lehullott levéltörmelékekkel - ez alapban is csúszott, és eső után a pálya bizonyos részein egyértelműen életveszélyesnek számított. Ismerve magamat, egy pillanatra el is gondolkodtam azon, hogy... azután az alkalom függvényében (új kispályás csapatnál próbálkoztunk az öcsémmel edzőmeccsen, egy héttel a bajnokság kezdete előtt) úgy döntöttem, hogy "majd vigyázok magamra".

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: - 3 komment

2009. augusztus 8., szombat 19:12

Manifesztum

Az elmúlt két hétben egy Manifesztációs novellával éltem együtt* - a család szerencsémre egész jól tolerálta a tortúrát. Mi több, a Lila Boszi alkalmasint remek partnernek bizonyult a rettegett dzsad szektavezér, az istentelen Khayama, és szent parainézise, a Vérlitánia körül bonyolódó történet bizonyos mellékszálainak elvágásában.

Lila Boszi tisztába teszi Ralist, aki az ilyenkor szokásos sírás-rívást produkálja. Történtetünk hőse, a szociálisan extra érzékeny és mérhetetlen fáradtsága ellenére jófejkedni akaró Raon ezt hallva elfordul az amund rémségektől, és - az ilyenkor szokásos módon - besegít azzal, hogy eltereli Ralis figyelmét. Az orrát harapdálja, a hasát csiklandozza: a lényeg, hogy az úr elfelejtse, miért is kellene annyira tiltakoznia.
Lila Boszi azt mondja Ralisnak:
- Na szép, neki bezzeg mosolygsz... bár végül is bármit megtesz érte.
Ralis nagy szemekkel néz, ezért Raon - merthát egy jó szülőnek ez a dolga - készségesen elmagyarázza neki a dolgot.
- Anyád arra céloz fiam, hogy nálunk a családban én vagyok a kurva.
Lila Boszi vérmes mosolyt villant:
- Persze, végül is te akarsz mágus regényt írni...
Raon mélyen beszívja a levegőt. Aztán kifújja. Aztán elfordul... aztán vissza és azt mondja:
- Meneszt a popódba, drága!


A nemes bosszú pár nappal később jött.
Az amund rémségek felett mélázó Raon egyszercsak felnéz a gép mellől és azt kérdi Lila Boszitól.
- Khayama?
Lila Boszi reakcióját kb. így lehetne megírni.
- ???
- Azt szeretném tudni, mikor lesz ebéd...

 

* időközben elkészült, még az is lehet, hogy megjelenik.
És akkor a reklám helye egy eddig formálódó, immáron véglegesedő projectről:
Heidel Dan írói blogja.

írta: Raon - kategóriák: napi betevő baromság - 1 komment

2009. július 13., hétfő 0:39

Filmek

Olyan filmeket sikerült megszereznem, hogy képtelenség lenne megfogalmazni ezt az örömöt, de tényleg. Hosszú évek óta kutattam utánuk, és most, hogy ott virítanak a winchesteremen, olyan érzés, mintha visszanőtt volna egy elvesztett végtagom.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: film - még nincsenek kommentek

2009. július 3., péntek 12:31

Veszélyes világ

Mint említettem, Ralis időközben szépen cseperedik.
Már felül is van három foga (illetve kettő biztosan, egy meg éppen előbújt) - ezzel a család csúcsragadozójává vált, mert ha nem is ő harap a legerősebben, ő bizony mindent megharap. Nem is értem, miért nem készítettek még egy "vigyázz, a baba harap" táblát, biztos sokat el lehetne adni belőle az erre fogékonyaknak.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: Ralis - 6 komment

2009. július 2., csütörtök 3:22

Villámok Ezeket a képeket érdemes megnézni - egyik-másikról nehéz elhinni, hogy nem a legszuperebb digitális trükk. Elképesztőek. Brutálisak. Gyönyörűek.
írta: Raon - kategóriák: - még nincsenek kommentek

2009. július 1., szerda 23:42

Bekk

Én az a fajta vagyok, aki a változásokat - a feladat nagyságától függően - szereti kerek időpontokhoz kötni. Tudom, hogy hülyeség, de az én elmémet könnyebb rávenni (átverni) úgy, ha a döntés megszületése után azt mondom, oké, akkor nem most három órakor kezdek neki a pl. rendszeres mosogatásnak, hanem akkor "holnaptól minden más lesz". Nem csütörtöktől, hanem hétfőtől, mert az egy új hét kezdete. Legyen a hónap eleje, évszakok váltása...
Ezért van nálam kiemelt jelentősége az év végi fogadalmaknak.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - 5 komment

2009. május 5., kedd 8:36

Marketingbaba

Túl sok halál történik mostanság körülöttem, jöjjön egy kis élet.

Kicsi Szilárd nemsokára nyolc hónapos lesz. Rengeteg új trükköt tud már, a minap pl. elkezdett felülni, és bár az még nem megy, elkezdett mindenféle akadályon átmászni. Elképesztően állhatatos gyerek, hetvenhatodszorra is nekifut, bármekkorákat is koppant előtte.
Ez az én fiam.

Szóval említettem volt ezt a marketingbaba dolgot - hogy ilyen képekkel lehetne népszerűsíteni a gyermekvállalást. Nos, kattints ide... és döntsd el magad, mi az igazság.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: Ralis - 5 komment

2009. április 25., szombat 0:01

Ez tényleg GHWE!

A mai este - a Szlovákia-Magyarország A-csoportos jégkorongmeccs történéseit látva - majdnem kétszer is kommenteltem. Először akkor, amikor a második harmadban 1-1-ra jöttünk fel, és azt hittem, ez lehet a harmad vége - merthogy már ez maga világraszóló diadal lett volna. Nem így történt, az utolsó két percben a szlovákok ütöttek két gólt, így 3-1 lett a második harmad vége.

Azután valami elképesztő csoda történt... 3-3-ra feljöttünk... és ha megússzuk a mérközés utolsó TIZENHÁROM MÁSODPERCÉT, történelmi lesz a diadal. Nem így történt, a szlovákok csak begyötörték a győztes góljukat, így nagy nehezen 4-3-ra hozták a meccset.

Ezzel együtt ez így is csak szuperlatívuszokkal említhető eredmény - és ennek már a nemzetközi sajtóban is ilyen visszhangja van.
Erre egyszerűen nincsenek szavak.

írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - még nincsenek kommentek

2009. április 16., csütörtök 11:46

GHWE

Az élet megy tovább, tartja az egyik legordasabb közhely - és lőn.
A magyar jégkorongválogatott a tragédia után először megverte 4-3-ra a világranglista 3. helyezett finneket, majd kikapott tőlük 6-0-ra, és utána a világranglista 8. Norvégiával egy újabb 4-3-as győzelem után az elmúlt évek legjobb játékát nyújtva 4-1-es diadalt hozott össze. Ez utóbbi kapcsán egy apróságról a Lila Boszi is megemlékezett egy posztban.

Csak viszonyításképp: a magyar válogatott 20. a világranglistán, így ezek az eredmények minden várakozáson felül valók. Pár nap múlva jön az oroszok elleni edző(!)meccs, majd Kanada, Szlovákia, Fehéoroszország, a világelit A csoportos körmérkőzései.
Ha az IHF vezetőibe szorult némi emberi érzés, a magyar válogatott mezén (amelyről egyébiránt azt érdemes tudni, hogy ez az első olyan válogatott mez, amelyen nem a Hungary, hanem a Magyarország felirat szerepel) ott lehet fekete csíkkal a #19 is.

írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - még nincsenek kommentek

2009. április 1., szerda 1:47

A legendák örökké élnek

Csak ülök a gép előtt, és képtelen vagyok bármit is csinálni. De ezt még most meg kell írnom, mert ma lesz a temetés, és utána erről sokáig nem fogok tudni írni...
Nem volt olyan nap az elmúlt héten, amikor ne jutott volna eszembe Ocskay Gábor, becenevén Csicsó. Nem voilt olyan nap, amikor ne eredtek volna el a könnyeim.
Egyszerűen nem lehet értelmesen megfogalmazni, miért ekkora veszteség a halála. Az a baj, hogy aki nem született bele, nem élt tizenhuszoniksz évet valamely csapatsportágban, nem látta és nem élte át azt a küzdést, harcot, amit a semmiből való építkezés kínkeserves munkája jelentett... aki nem látta, akinek a lelkét nem repítette mennyei magasságokba az ilyen háttérrel elért fantasztikus siker... az első után a sokadik elképesztő bravúr, majd több játékos és vezető életpályájának betetőzése, a tavaly tavaszi sapporoi A-csoportba való feljutás... szóval annak talán lehetetlen is rávilágítani arra, milyen elképesztő veszteség érte az Alba Volánt, Fehérvárt, a magyar jégkorongot. Hogy lehetne megírni pár sorban egy ember életét? Sehogy.
Azért persze megpróbálom...
Nem kellene...
De persze, hogy megpróbálom...

 

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - még nincsenek kommentek

2009. március 25., szerda 8:06

Mindig a hősök mennek el.... Kellett nekem ilyeneket írnom.
Rettenetes dolog erre ébredni. Szombaton még gratulálhattam neki, amikor lejött ünnepelni a szurkolókhoz. Huszonkilenc éves pályafutásának nagy álma egy hónap múlva jött volna el a svájci világbajnokságon. Tegnap éjfélkor rosszul lett, és már nem tudtak rajta segíteni. A szíve vitte el, amit 2004 óta negyedévenként vizsgáltak, de amivel soha semmi baja nem volt.
Egy ilyen tragédia felfoghatatlan. Miért éppen Ő? Nincs igazság... Kurvára nincs semmilyen kibaszott igazság...
írta: Raon - kategóriák: skorpiolelek - 5 komment

2009. március 18., szerda 23:11

Veszélyfaktor II.

Nem, tévedsz, ez nem egy E kategóriás Lorenzo Lamas film címe. Ez statisztikai tény.

Ralis a mai nappal olyan mértékű upgradelésen ment át, mintha a Skynet félig összetákolt, leendő terminátora egyszercsak kapott volna egy olyan inplantátumot, amellyel hirtelen sokkal több mindene működne, mint addig.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: Ralis - 3 komment

2009. március 17., kedd 1:01

Mi alapján döntöd el, hogy egy film jó avagy sem, tetszik avagy sem?

Ha jól emlékszem, lassan a harmadik évfordulója közeleg a "blogomban desing és arculat várható" témájú bejegyzésemnek. Meg kell mondjam, kemény három év volt ez a folyamatos tervezéssel és a félévenkénti szokásos ígérgetéssel - odáig már például sikerült is eljutni, hogy eldöntsem, mindenképpen én szeretném összehozni az egészet, csak mondjuk a html lehetőségeinek kipróbálására/megtanulására nincs időm. Sebaj, én nem adom fel, a 2012-es világvégéig még van pár évem.

Ami biztos, hogy egy ideje elkezdtem anyagokat/cikkeket írni - elvileg a magam szórakoztatására, gyakorlatilag meg jó eséllyel azért, hogy rögzíthessem a véleményem bizonyos témákban.

Itt van mindjárt a filmek témája, és ami számomra érdekesebb kérdés, a róluk írt ismertetőké. Bevallom, korábban éveken keresztül tanulmányoztam a különböző filmkritikákat, és próbáltam rájönni, hogy lehetne igazán jót írni. Hát nem sokkal lettem okosabb, sajnos. Ebben nem is az a szörnyű, hogy mennyi igénytelen, elfogult, vagy egyszerűen csak tucatsablonra írt véleményt olvashat az ember - hanem hogy nemigazán találtam olyan kritikai nézőpontot, amire azt mondhattam volna, hogy na ez igen, ez jól csinálja, ezt érdemes követni.

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: film, körkérdés - 5 komment

2009. március 10., kedd 0:37

Cinema City: Made in Hungária

Az utóbbi időkben sajnos eléggé elhanyagoltam a mozis szekciót, pedig sok megnézésre érdemes filmet láttam - de ez az az alkotás, amellyel kapcsolatban az én értékrendem szerint eredendő bűnnek számítana csendben maradni.

Ritkán vagyok úgy, hogy már a bemutató is felcsigáz - általában egészséges szkepticizmussal viseltetek a főként látványra, és kevésbé a feelingre utazó előzetesekkel szemben -, de ebben az esetben ritkán érezhetően egyértelmű volt számomra az a megérzés, hogy itt nem csalódhatok.

 

 

Tovább »

írta: Raon - kategóriák: film - 3 komment

2009. március 10., kedd 0:21

A M* műveltség haszna II.

Na jó, ha az előzőt végigszenvedted, itt egy hímsoviniszta mutáció, ami kicsit talán jobb, mint a 'szódával elmegy'.

Az asszonyt kb. egy éve kezdtem el a M* irodalom kulcskifejezéseire tanítani, és hát ezek között első helyen szerepelt a szuperklasszikus "hurgan sai athaknai".
Lila Boszi - intellektális beállítottságú és ízig-vérig skorpióasszony lévén - persze nem mulasztana el egy alkalmat sem, hogy a tőlem szerzett ismereteket riposzttá alakítva a megfelelő pillanatban be ne kóstoljon. Legalábbis megpróbálja.

- Drága, nem akarsz elmosogatni? - villant rám egy tigrismosolyt Lila Boszi.
- Nem - válaszolom. Ennyivel azért engem sem lehet levenni a lábamról.
- Rossz válasz. Azt kellene mondanod, hogy hurgan sai athaknai.
- Rossz válasz. Az helyesen "hurgai san athaknai"... és akkor szokás mondani, ha a férj azt mondja a feleségének, hogy nyomás az ágyba asszony, és teljesítsd házastársi kötelességeidet!

írta: Raon - kategóriák: napi betevő baromság - 2 komment
Régebbiek | Végére »